Amint beköszönt a jó idő, egyre többen szállunk nyeregbe és teszünk rövidebb-hosszabb túrákat Kiskunhalason és környékén. Idővel mindenkinek lesz bejáratott útvonala, ám néha érdemes szakítani a szokásokkal és felfedezőútra indulni. Alattunk a két kerék, felettünk az ég, már csak az a kérdés, merre induljunk?

Rögtön ellentmondva a főcímnek, nézzük, mi a helyzet Kiskunhalas belterületén.

Induljunk bármerre, Halason öröm kerékpározni.

A belváros hangulatos utcái mellett a kert-, alsó- és felsőváros "bekerékpározása" is kellemes időtöltést jelent, főként hétvégénként, hiszen ekkor - a főutat leszámítva -, szinte teljesen megszűnik az autós forgalom. Ám nem csak a közutakat tudjuk használni, mivel a város kettő, egymástól független kerékpárúttal is rendelkezik. Az egyik átszeli az egész várost, ám a gyalogosoktól nem elkülönített, részint járművekkel vegyes forgalmú, sok régi és kevés új szakaszból áll. A másik ennek tökéletes ellentéte; szinte vadonatúj, széles, kiváló minőségű, ám - egyelőre - sajnos meglehetősen rövid.

Végig a főút mellett (5,5 Km)

Az 53-as főút mentén - mely a városon belül rendre Fejérföld, Széchenyi és Kőrösi út nevet kapott, - kerékpárúton és kerékpározásra alkalmas, közel forgalommentes mellékutakon átszelhetjük egész Kiskunhalast.

Az út a város déli szélén álló bevásárló-központtól indul a jobb oldalon, majd hamarosan egy körforgalomnál áttér a főút bal oldalára. Itt a kerékpárút kétfelé ágazik, ahol balra tartva egy rövid szakaszon a Szuper Károly utcán haladva eljutunk a katolikus temető sarkáig. Innen - gyalogosokkal megosztva - ismét kerékpárúton folytathatjuk utunkat. Nem messze már a világhírű Halasi Csipke otthona, a Csipkeház mellett haladunk, majd egy lámpás kereszteződést követően jobbról látható Magyarország legelső, csúszózsalus technológiával épült víztornya, melyet 1962-ben adtak át. A következő kereszteződésnél véget ér a kerékpárút és egy „szervizúton” gurulhatunk tovább (figyelve a kereszteződésekre), egészen a volt orosz laktanyáig, mely jelenleg több vállalkozásnak ad otthont. Útközben megpillanthatjuk jobbra, a házak mélyén, az 1861 és 1867 között épült Sáfrik szélmalom lapátjait.

A volt laktanyától újra csak a miénk és a gyalogosoké az aszfalt. Közeledve Kiskunhalas északi kapujához jobbra feltűnik a kedvelt kirándulóhely, a Sóstói tó és mögötte a parkerdő. Amint elérünk az áthúzott település-tábláig, örömmel látjuk, hogy nem ér véget a kerékpárút. 2010 óta Kiskunhalasról végig elkülönített úton hajthatunk Pirtón és Soltvadkert-Selymesen keresztül Soltvadkertig, majd akár tovább Kiskőrösre is.

Kertvárosból a kertek alá (1,4 Km)

Egy több lépcsős, Kiskunhalas (átmenő) forgalmát tehermentesítő projekt eddig elkészült állomásaként kerékpározhatunk a Kertváros keleti kapujától az Alsóváros dél-nyugati bejáratáig. Az út, bár nem túl hosszú, bepillantást nyújt, milyen is lehetne az "édes élet". Széles, kiváló minőségű aszfalt, szimbólumokkal és folyamatos felfestéssel elkülönített gyalogos és kerékpár sáv, a veszélyes részeken korláttal ellátva. Bízunk benne, hamarosan bővül e szakasz, hiszen kiváló kiindulópont ez a közeli kunfehértói tóhoz is.

A következő részben elhagyjuk Halast, csak azért, hogy eljussunk Halasra...